Ahogy amit én főzök

Üdvözlöm a betérőket!
Blogom írásának elsődleges célja az, hogy az örökké elvesző receptjeim - melyek legyenek akár cetlire, füzetbe, számítógépre be- és legyezve - elérhetővé válljanak. Ez azért nem jelenti azt, hogy rendetlen lennék, de már annyi mindent készítettem, hogy sokszor nem is emlékszem az ételre, süteményre egyáltalában hogyan is nézett ki!

2010. február 13., szombat

Édes-savanyú-pikáns sült oldalas héjjában sült burgonyával

Ez az egyik kedvencem. Ha tudom, hogy másnap nincs sok időm a konyhában szöszmötölni és egész nap a kályha mellett állni, ilyesmiket készítek. Szépen elkészül magától, igaz már előtte való nap el kell kezdeni a készülődést, de annyi simán bele fér. Ezt az ételt bármilyen más húsból is el lehet készíteni, sőt grillen is igazán kíváló!

Szóval tegnap már előkészítettem az oldalast, be kellett pácolni. Ez a pác szintén olyan alapanyagokból áll, ami valószínűleg minden háztartásban megtalálható, szóval nem kell bejárni a fél megyét, hogy mindent be tudjuk szerezni hozzá. Ezek pedig a következők:

Édes-savanyú-pikáns pác
méz
ecet
kecsap (de a saját háziból)
bors (őrölt)
Erős Pista (vagy őrölt erős paprika, chili - ki-mit szeret, vagy van)

Az oldalast ebben a pácban hagytam egész éjszakára. Ma aztán az egészet tepsibe tettem, mert elfogyot a sütő zacskóm, 200 fokon légkeverésen egy órát sütöttem.

A pácról csak röviden: ebből kizárólag az ecet és az őrölt bors a bolti. Szerencsémre van a faluban egy méhész, tőle szoktuk venni a mézet és a propoliszt is. A mézes pálinkájáról nem írok, mert arról ódákat lehetne zengeni, holott nem vagyok egy nagy ivó. A kecsapot is saját magam készítem minden évben, a gyerekeim a boltit már meg sem eszik (receptjét hamarosan fel teszem). Az "Erős Pista" szintén hazai, a fényképem helyett megjelenő magam termesztette paprikából készítem szintén évek óta. Apósom nagyon kedveli az erőset, így ő a legnagyobb fogyasztóm. Emellett amikor kecskesajtnak van szezonja, abba is ezt teszem. Igazán így vagyok bebiztosítva, hogy vegyszermentes, nem génkezelt, nem agyonmanipulált dolgokat teszek a család asztalára.

És most essék szó a köretről is, habár a legegyszerűbb köret ami csak létezhet. Már gyerekként is nagyon szerettem a héjjában sült krumplit, igaz akkoriban vacsorára ettük szalonnával, kolbásszal, kőrözöttel, sózott hagymával - igazi parasztvacsoraként -, sőt ha volt egy kis hurkazsír is hozzá, az volt a vacsorák netovábbja.  Most az ebéd köretjeként készítettem. Zseblámpával felszerelkezve alaposan körülnézve - nehogy véletlenül valami nemkívánt dologba belebotolva - lementem a pincébe, igyekeztem egyforma méretű, apró, sütni való (tehát piros héjjú) krumplikat válogatni. Alaposan megsikáltam őket és keresztben ketté vágtam. Kicsit beolajoztam és sóztam, majd  betettem őket a sütőbe 200 fokos légkeverésen kb. 25-30 percre. Közben szépen megpirultak és átsültek.

Ez lett az eredmény: (tálalásnál a finom pecsenyelevet hozzá öntöttem)

Édes-savanyú-pikáns sült oldalas héjjában sült burgonyával


2 megjegyzés:

Ami írta...

Ez nagyon jól néz ki!

Famulus írta...

És a legborzasztóbb az egészben, hogy isteni finom is! Csirke szárnnyal, combbal is nagyon finom!

LinkWithin