A hét végén megint 2 jól megtermett disznó esett áldozatul az élelmiszerfelhalmozásnak. Bőven készítettünk kolbászt, stifit, hurkát, szalonnát, töpörtyűt, raktunk el húst is és minden jót, ami egy disznóból csak kihozható. Szombaton szerencsétlenségünkre kisebb-nagyobb intenzitással esett az eső, vasárnap persze - az időjárásjóst meghazudtolva - hét ágra sütött a nap.
Korán reggel éppen a húsokat csomagoltam, azon gondolkodtam, hogy mi a csudát főzzek. A párom rántott májat kért - mert az előző napi nem volt neki elég, szerintem pedig DE -, a gyerkőcök rántott húst. Aztán eszembe jutott, hogy a héten vettem borsika füvet (csombort). Emlékeztem rá, hogy van borsika füves receptem. Miután végeztem a húsokkal, meg is kerestem és elkészítettem a húst:
Borsikafüves sült sertéscomb-fonat
személyenként 2-3 szép szelet comb kiklopfolva
só, borsikafű
A kiklopfolt húsokat sózom, borsikafűvel meghintem. Késsel "szalagokat" vágok belőle, de az egyik végét lehet egyben is tartani, így nem kell két helyen megtűzni fogpiszkálóval. Hármas fonatot készítek, a végét fogvájóval megtűzöm. Kevés zsiradékon kérget sütök rá, majd egy tepsibe teszem - a sütésből visszamaradt zsiradékra egy kávépohárnyi vizet öntök, felforralom a serpenyő aljából a finom ízeket - ráöntöm a serpenyő tartalmát, esetleg egy kevés fehérbort öntök alá, alufólia alatt puhára párolom, majd megpirítom.
Burgonya pürével és savanyúsággal tálalom.
