Most, hogy megint tanfolyamra járok, alig van időm valami "rendes ételt" tenni az asztalra. Nem igazán kedvelem a maradékot, vagy előző nap készített ételt. Hét közben a gyerkőcök oviban, suliban kapnak ebédet, de amikor haza jönnek természetesen farkas éhesek. Kora délután érkezem haza, így fél 3 felé, már neki is állhatok valami meleget készíteni. Nem bonyolítom a dolgokat, egyszerű, finom és laktató ételt készítek valami egyszerű levessel. A leves lényeges: folyadék, meleg, jót tesz a gyomornak, meg egyáltalán, nálunk minden nap volt leves, ha csak egy rántott leves is, de valamilyen leves mindig!
Volt egy kis túróm a hűtőben, tejföl, szalonna, tészta a kamrában. Nem vagyok oda a bolti tésztáért, de ez most vészhelyzet volt!
Túrós tészta
sós vízben főtt kocka, vagy csusza tészta
túró
tejföl
3-4 szelet kockázott szalonna kiolvasztva, zsírjával együtt
Nem éppen a legbonyolultabb ételek közé tartozik, így akár egy kezdő háziasszony is elkészítheti. Ez most családi összefogással készült, mert amíg főtt a tészta, én olvasztottam a szalonnát - a nagyobbik lánykám pedig összekeverte a túrót a tejföllel.
A kifőtt, átöblített, lecsepegtetett tésztát összekeverem a túrós-tejfölös masszával. A massza inkább híg legyen, mint a túrótól sűrű, hiszen a sütőben majd szépen össze fog sülni. Ezt követően a szalonnából kisült zsírt öntöm hozzá - természetesen nem fontos az egészet hozzá adni - és a szalonna pörcöt.
Jénaiba, vagy tepsibe borítom, kicsit elsimítom a tetejét és a sütőben átsütöm. Aki kedveli a tetejét pirosra is sütheti.
Sokan a kifőtt tésztára teszik a túrót és tejfölt, majd a pörcöt. Én így melegen jobban szeretem.
... és vessetek rám követ: túrósan-tejfölösen-pörcösen-porcukrosan szeretem!
