Lassan már 3 éve, hogy a "saját" kenyerünket esszük. Na jó, nem a szó szoros értelmében, hiszen - annak ellenére, hogy van búzánk - nem saját lisztből készül, de azért mégis csak a mi kenyerünk. A lényeg, hogy egyetlen pék sem izzadt bele a kenyerünk tésztájába és nem csapkodta a kifli végével a bogarakat a pékségben. (Szegény dédnagyanyám mindig levágta a kifli végeit mondván, hogy a pék azzal csapkodja a bogarakat a pékségben! Ez a kitalálmány - mert én még nem láttam ilyent, pedig az édesapám pék volt - valószínűleg csak az ő képzeletében élt, de lelki szemeim előtt még ma is látom a pékségben rohangáló péket kezében egy kiflivel és kergeti a bogarakat.)
Szóval 3 évvel ezelőtt születésnapom közeledett - mint minden rendes nő, én is munkaszerszámot kaptam - és a párom meglepett egy kenyérsütő géppel. Azóta is használom, márkáját tekintve Moulinex. Kétlapátos, többféle kenyérsütési funkcióval, külön dagasztási, sütési, időzítési lehetőséggel megáldva. Szeretem, mert a kelt tésztákat is ebben szoktam ledagasztani, megkeleszteni is.
Használtam a géphez adott receptes könyvet is egy ideig, aztán kaptam ezt a receptet, amit azóta is használok úgy a gépi-, mint a sütőben való sütéshez:
Gépi kenyér
323 ml víz
3 km. só
1 nm. cukor
1/3 élesztő
1 ek. zsír
60 dkg liszt (BL 55)
sütési program: 1-es (3 óra 20-25 perc)
Utolsó dagasztásnál - amikor már csak 1 óra 50 perc van hátra - kiveszem a lapátokat, így csak 2 pici kis luk marad a kenyér alján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése